Több karcsú eredeti


Kicsit vékony, kicsit sárgás, de életre kelt és a mienk. A karcsú pásztorbotmoha visszatelepítésének története By: múzeum A ritka karcsú pásztorbotmoha az es években még tíz magyarországi élőhelyen is előfordult, azonban a tájhasználat megváltozása és a területek szárazodása miatt a későbbi évtizedekben teljesen eltűnt. Néhány szomszédos országban viszont ma is él, így határon túli kollégák segítségével, kis gyűjteményi kerülőúton néhány év alatt sikeresen visszatelepítettük.

Karcsú pásztorbotmoha Szöveg és képek: Szurdoki Erzsébet Növénytár, Mag- és termésgyűjtemény és Papp Beáta Növénytár, Mohagyűjtemény Az utóbbi évtizedekben mind az élőhelyek, mind az egyes fajok egyre nagyobb mennyiségben semmisülnek meg egy-egy területen, sőt tűnnek el végérvényesen az élővilág színes palettájáról. Ma már nemcsak a tudományban, hanem a közvéleményben is elterjedt, hogy több karcsú eredeti emberi populáció egyre fokozódó terjedésének hatására a fajok kipusztulásának üteme gyorsul.

A biodiverzitás csökkenése és a csökkenés veszélyei is egyre közismertebbek. A természetvédelemmel foglalkozó szakemberek e káros folyamatokat többféle módszerrel próbálják lassítani.

Navigációs menü

Védett területeket jelölnek ki, számos faj kerül törvényes védettség alá, az élővilágot kímélő eljárásokat dolgoznak ki az élet lassan minden területén. De mit lehet tenni, ha egy faj már eltűnt egy adott területről vagy az országból? Igen, vannak is ilyen programok szerte a világban, de Magyarországon is. Az európai hód Castor fiber sikeres visszatelepítése jól ismert történet.

De nem csak állatokat, hanem növényeket is vissza lehet telepíteni eredeti élőhelyükre. Botanikus kertjeinkben számos ritka, végveszélyben lévő fajt tenyésztenek kimondottan azért, hogy újra kikerülhessenek a természetbe.

Az át- és visszatelepítés célja lehet a leromló állomány megerősítése, veszélyeztetett állomány áthelyezése és korábbi élőhelyre való visszatelepítés is. Mohák esetében is lehet találni példát visszatelepítésre.

Karcsú sziréngőte

Magyarországon az első és eddig egyetlen, jól dokumentált akció a hazánkban eltűntként számon tartott karcsú pásztorbotmoha Hamatocaulis vernicosus visszatelepítésének a kísérlete olyan helyekre, ahol korábban élt: a soproni Kistómalmi-láprétre és a Szőcei-láprétre.

A sikeres visszatelepítésnek számos jól ismert lépése van: ismernünk kell a visszatelepítendő faj igényeit, tanulmányoznunk kell a számára megfelelő élőhelyeket, szükségünk van visszatelepíthető egyedekre, és a korábbi vagy új élőhelyet alkalmassá kell tenni a visszatelepítendő faj számára. Minderről kicsit később, most ismerkedjünk meg a karcsú pásztorbotmohával. Miért pásztorbot? A karcsú pásztorbotmoha egy viszonylag nagy méretű, oldalt termő moha. Hajtásai közepes méretűek, oldalágai tollasan több karcsú eredeti.

Levelei a tövüknél felfelé állnak, ovális alsó részük, fokozatosan elkeskenyedik, majd hirtelen elvékonyodó csúcsban ér véget. A hirtelen görbülő levélvég jellegzetes kinézetet kölcsönöz a mohának.

E jegyek alapján megfelelő gyakorlattal terepen, mikroszkóp nélkül is azonosítható.

több karcsú eredeti

A  karcsú pásztorbotmoha Hamatocaulis vernicosus levele A karcsú pásztorbotmoha kétlaki, azaz a hím és női ivarszervek külön egyedeken jelennek meg. Nagyon ritkán hoz sporofitont.

több karcsú eredeti

A letöredezett levélkék és hajtásdarabok révén vegetatívan szaporodik, így terjed. Ezek a fragmentumok azonban csak rövid távolságra jutnak el, feltehetően madarak és kisebb emlősök közvetítésével. A pásztorbotszerűen hajló végű moha, a visszatelepítési kísérletünk alanya Hol él a karcsú pásztorbotmoha?

Széles elterjedésű, de ritkán gyakori faj, amely elsősorban az északi mérsékelt és hideg övben él.

Tartalomjegyzék

Ezenkívül szórványosan előfordul Közép- és Dél-Amerika hegyvidékein is. Európában a Skandináv államokban, Lengyelországban és Németországban találjuk a legtöbb állományát. De sok helyen előfordul a Balti államokban, Csehországban és Franciaországban is.

A Kárpátokban és az Alpokban is számos nagy populációja volt, de ezek mára megfogyatkoztak élőhelyeinek leromlása, zsugorodása, szárazodása miatt.

Korábban Magyarországon tíz populációja volt ismert, sőt egyes helyeken pl.

Ismerős Arcok - Nélküled

Őrség, Vendvidék tömegesen fordult elő. Az utóbbi évben viszont egyetlen állományát sem sikerült megtalálni. A magyarországi elterjedés egykoron fekete jelölés és a visszatelepítésre kiválasztott két hely zöld jelölés Habár hazai előfordulási helyei már csak a korábbi leírásokból tanulmányozhatók, a számára megfelelő élőhelyekről a környező országokban Horvátország, Románia, Szerbia talált néhány állománya alapján képet alkothatunk.

A karcsú pásztorbotmoha a tocsogós, legalább időszakosan jelentős vízborítású, alacsony füvű lápréteket kedveli.

több karcsú eredeti

Elsősorban tápanyagban szegény vagy közepesen gazdag lápokon fordul elő, amelyek a termodinamika zsírvesztésének törvénye vagy felszínalatti forrásokból, vízbefolyásokból kapják a fő vízutánpótlást. A moha természetvédelmi helyzete A karcsú pásztorbotmoha Hamatocaulis vernicosus szerepel az Európai Unió Élőhelyvédelmi Irányelvének a fajlistáján.

Magyarországon is védett, eszmei értéke Ft. A magyarországi vörös listán az adathiányos-eltűnt DD-va kategóriában tartjuk nyilván, mivel egyetlen jelenlegi populációja sem ismert nálunk.

Account Options

A visszatelepítés előkészítése Mivel a moha és más lápréti fajok azért tűntek el vagy ritkultak meg, mert korábbi élőhelyeik drasztikusan megváltoztak, az első, legfontosabb lépés e területek természetvédelmi kezelése volt. Eltömték a kutak nagy részét, eltávolították a cserjék egy részét, évente egyszer kaszálást végeznek, és elhordják a felhalmozódott szénát.

A lápréten sikerült visszaszorítani a nádat és a szittyót, az élőhely egész évben tocsogós, számos ritka lápréti faj megjelent, és újra gyarapodásnak indult. Mára kialakultak mélyebb tocsogós részek és kissé magasabb, mohával benőtt zsombékok is, azaz több olyan mikroélőhely, amely megfelel több karcsú eredeti mohánknak, amelyet utoljára az es években láttak a területen. A visszatelepítés helye a Soproni Kistómalmi-lápréten a jelző karókkal Szőcén szintén nagy állományai voltak e mohának az es években.

Több karcsú eredeti Szőcei-láprét különleges élővilága a korábbi intenzív használat kisparaszti kaszálás, legeltetés felhagyása, illetve a láprétet tápláló források kiszáradása miatt azonban erősen leromlott. Az elmúlt 25 évben azonban már az évi egy kaszálás mellett a szénát is elhordják.

Kiépítettek egy pallósort is, amelyen a láprét taposása nélkül lehet gyönyörködni az egyre javuló minőségű élőhelyben. A láprét egy részét a Nemzeti Park is kiemelten kezeli, több karcsú eredeti sikeresen megerősítette a már igencsak visszaszorult kereklevelű harmatfű Drosera rotundifolia állományát. A láprétnek ugyanez a része mutatkozott legmegfelelőbbnek a karcsú pásztorbotmoha számára is.

A visszatelepítés helye a Szőcei-lápréten Mohák a határon túlról Mivel Magyarország területén már nem tudtunk a karcsú több karcsú eredeti jelenlétéről, így csak a határon túlról származó példányok jöhettek szóba kiindulási alapanyagként. A láprétek fajai néhány évnyi száraz állapot után már nem képesek újra életre kelni, így az es évekből származó múzeumi példányokat nem is próbáltuk szaporodásra bírni.

Megjelenése[ szerkesztés ] A karcsú borostyánkőcsiga házának magassága 9—17 mm, szélessége 6—8 mm. A ház három vagy kevesebb kanyarulatból áll, magasságának több mint kétharmadát az utolsó kanyarulat teszi ki. A héj üvegesen áttetsző, színe halvány szarusárgától zöldesszürkéig terjedhet.

A pontos meghatározás érdekében a mohákat begyűjtöttük, majd elhelyeztük a Magyar Természettudományi Múzeum Mohaherbáriumában. A gyűjteményi példányok életre kelnek tavaszán az előző évben begyűjtött száraz példányokból egy-egy kisebb, nagyjából 1 cm2-s darabot kivettünk, és megkíséreltük a mesterséges felszaporításukat, vagyis in vitro kultúrát próbáltunk létrehozni.

Ez a művelet a Belgrádi Egyetem Botanikus kertjében Marko Sabovljević vezetésével történt, aki nagy tapasztalattal rendelkezik ezen a téren. Fáradozásainkat siker koronázta, mivel az erdélyi Alcsíki-medencében gyűjtött példányt sikerült vegetatív szaporodásra bírni, így közel két év állhatatos munkája után több doboznyi vékony, kissé sárgás, de életerős hajtásokat tartalmazó karcsú pásztorbotmoha példány került a birtokunkba.

A karcsú pásztorbotmoha in-vitro kultúrája a felszaporítás után A visszatelepítés A mohák első kitelepítésére őszén került sor.

több karcsú eredeti

Azért az őszi időpontot választottuk, hogy télen és tavasszal meg tudjanak erősödni annyira, hogy a számukra kedvezőtlenebb, nyári meleg időszakot túléljék. Mindkét lápréten kiválasztottunk db, a karcsú pásztorbotmoha számára megfelelőnek tűnő mikroélőhelyet, amelyek részben vizes mélyedések szélei, részben a vízszinttől kissé magasabban található, szárazabb kiemelkedések voltak.

A kiültetéshez alul-felül nyitott, kis lyukú hálós tubusokat használtunk, amelyekben cm2 -es karcsú pásztorbotmoha-mintát helyeztünk el. A tubusokra azért volt szükség, hogy kizárjuk a többi mohával való küzdelmet, amíg a minták meg nem erősödnek.

További blogjaink:

A tubusok helyét piros zászlókkal jelöltük meg. A kiültetési pontok körül 1x1 méteres területeket jelöltünk ki, amelyek sarkában feltűnő festésű karókat szúrtunk le. Erre részben azért volt szükség, hogy könnyen megtaláljuk a mintákat a későbbi ellenőrzések során, részben pedig azért, hogy a láprét kaszálásakor észrevehetőek több karcsú eredeti a kitelepítési pontjaink, és ne tapossák el őket.

Mohaminta tubusban Amikor a mohák kinövik a tubust — avagy a szőcei mohák sikersztorija A mohamintákat évente alkalommal ellenőriztük.

Karcsú borostyánkőcsiga

A szőcei minták szépen megerősödtek, és szaporodásnak indultak, míg a soproni kiültetés nem volt ennyire sikeres. A korábbi helyekből csak egyet tartottunk meg, és négy újat kerestünk.

Az ellenőrzések során mértük a gyepek növekedését, dokumentáltuk a telepek állapotát.

több karcsú eredeti

Felvételt készítettünk a tubus körül található mohafajokról, és vizsgáltuk a mikroélőhelyen a lápvíz bizonyos fizikai és kémiai paramétereit. A lápvíz paramétereinek mérése A soproni minta fejlődési fázisai októbere és májusa között A szőcei minták továbbra is erősek, több közülük már több karcsú eredeti a kiültetéshez használt tubust, és megkezdte a harcot a többi mohával a területért.

A soproni mintákból őszére csak kettő élte túl a kitelepítést követő három, illetve négy évet. A ben telepített, egyetlen megmaradt minta végén is megvolt. Továbbra is csak néhány hajtás található a tubusban, de őket minden ellenőrzéskor megtaláljuk. A őszén telepített négy mintából szintén egyetlen túlélő van, de az szépen fejlődik, és egyre nagyobb területen jelennek meg hajtásai a tubustól távolabb is.

A szőcei minta fejlődése júniusa és novembere között Mi lehetett a gond Sopronban? Több karcsú eredeti vegyesek a megfelelő kiültetési helyek kiválasztásával kapcsolatban. Sopronban a minták egy része túlságosan is távolra került a vízszinttől, ezért feltételezésünk szerint kiszáradtak.

A minták más része pedig túlságosan is víz alá került, ami szintén végzetesnek bizonyult. Szőcén azok a mintáink erősödtek meg, amelyek viszonylag közel, cm-re voltak a láprét vízszintjétől, illetve azokon a helyeken, ahol a növekvő mohagyep számára könnyen elérhető a magasabb és alacsonyabb térrész is.

Így jobban tud reagálni a moha a láprét ingadozó vízszintjére, hiszen mindig a gyepnek az a része gyarapszik, amely a legkedvezőbb vízviszonyok között van. Az elmúlt négy évben tehát tizenhét mintát telepítettünk, amelyekből őszén hét mintában voltak élő pásztorbotmohák.

Szőcén három, Sopronban egy minta, amit egyelőre sikeresnek tarthatunk. A kiültetett mohák nemcsak túlélték a telepítést és az azóta eltelt időszakot, hanem megsokszorozódtak.

A hajtások a tubus védettségéből kilépve elkezdték elhódítani a teret a többi mohától. Kíváncsian várjuk, hogy képesek-e hosszú távon is megmaradni.